Suchergebnisse

A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a vizuális politikai kommunikáció területéhez egy olyan bimodális (vizuális és verbális) kódolási útmutató létrehozásával és tesztelésével, amely országhatárokon átívelően alkalmazható a populista kommunikációs stílus tanulmányozásához. A kutatás koncepcionális alapját Moffitt (2016) kommunikációs stílusleírása adta, amelyet néhány változóval kiegészítve egy olyan kódkönyvre fordítottunk le, amely nem csupán verbális, de vizuális üzenetekben is képes megragadni ezt a kommunikációs stílust. Ennek megfelelően a kódolási rendszer segítségével kvantitatív tartalomelemzéssel vizsgáljuk Orbán Viktor képes Facebook-posztjait, 2018 és 2020 között. Ez a hároméves időszak magában foglal választási kampányokat, a Covid–19-járvány teljes első hullámát, és néhány, kiemelt politikai esemény nélküli hónapot is. Az eredmények azt mutatják, hogy a Moffitt által meghatározott populista stílusjegyek csak részben vannak jelen a magyar miniszterelnök bimodális kommunikációjában. Továbbá a különböző kommunikációs időszakok összehasonlítása nem eredményezett nagy különbségeket, azonban a verbális és vizuális kommunikációban jelentősebb eltérések mutatkoznak: a populista stílus leginkább a vizuális eszközökben ragadható meg, vagyis a populista kommunikáció tanulmányozása során elengedhetetlen a képi eszközök vizsgálata.

A populista politikusok megerősödését egyszerre kísérik szélsőséges pozitív és negatív érzelmi hullámok, amelyek erősítik a különböző politikai szereplők és a társadalom polarizációját. Politikai elkötelezettségtől függetlenül sokan – köztük a tudomány képviselői is – értetlenül állnak a kérdés előtt: hogyan képesek egyesek támogatni olyan vezetőket, akik politikai érdekeiktől vezérelve a vélt vagy valós problémákért előszeretettel tesznek egyes egyéneket vagy csoportokat bűnbakká, míg mások épp ezért elutasítják őket. A cikk ezt az összefüggést vizsgálja a társadalmi címkézési elméletekre (morális pánik és eufória, morális vállalkozás) és a hősies/karizmatikus vezetés elméletére támaszkodva. Ezen elméletek azt kívánják megmagyarázni, hogy az egyes egyének és társadalmi csoportok hogyan válnak a társadalom számkivetettjeivé ("népi ördögökké") vagy példaképeivé ("népi hősökké"). A cikk amellett érvel, hogy a populista politikusok stratégiai megfontolások alapján indítják el saját morális vállalkozásukat, amely során kijelölik azokat, akik a korrupt elithez vagy a veszélyes/deviáns másokhoz tartoznak, és szándékosan polarizálják a róluk alkotott percepciókat. A tanulmány a populista repertoár egyes elemeinek megkülönböztetésére is kísérletet tesz, amelyet Orbán Viktor karizmatikus és populista elemeket felmutató vezetésével illusztrál. Olyan esetek kerülnek tárgyalásra, mint a migrációs válság, az implicit módon homofóbiát mutató gyermekvédelmi törvény, a felhatalmazási törvény és az Európai Néppártból való kilépés.

Az ország politikusai meghatározó módon formálják a közvéleményt, Magyarországon az utóbbi években erre kiváló példa a migráció témája és annak keretezése. Kutatásunk Orbán Viktor 2010. május és 2020. december között elmondott – online elérhető – beszédeit elemezi, a migráció témájára fókuszálva, ezzel is hozzájárulva a beszédek társadalmi szempontból releváns üzeneteinek megértéséhez és a migráció tárgyalásmódjának feltárásához. Elemzésünk a természetesnyelv-feldolgozás és szöveganalitika alapvető leíró eszközeit használva ad számot a beszédek migráció szempontjából releváns aspektusairól. Munkánkban kitérünk a bevándorlás kérdésének társadalmi kontextusára, az ahhoz kapcsolódó politikai kommunikáció korábbi elemzéseire, illetve az elméleti keretek alapján kvantitatív szöveganalitikai elemzést is végzünk. Tanulmányunkban rámutatunk a migráció szempontjából kiemelt jelentőségű szavak relatív gyakoriságának változására és ennek időbeli dinamikájára is, továbbá összehasonlítjuk azok előfordulását a Magyarországon és külföldön elhangzott beszédekben. A kutatáshoz meghatározott kulcsszavak közé tartozik a "menekült", a "bevándorló", a "migráns", illetve a "migráció" és a "bevándorlás". Elemzésünk eredményei alapján például beazonosítható, hogy mely ponton változik meg Orbán Viktor politikai kommunikációja; mikortól kerül háttérbe a "menekült" és "bevándorló" szavak használata, és válik dominánssá a "migráns" kifejezés a beszédekben. Reflektálunk a korábbi kutatási eredményekre is, hiszen a munkánk során találtak szépen illeszkednek azokhoz.